Lelkesen olvasgattam O.P. cikkét a Totalcaron pár napja a legfaszább versenyautókról. Az autós újságírás versenyek iránt elkötelezett tagjai állást foglaltak a szerintük legjobb versenyautó mellett. Ezt most én is megteszem bár nem vagyok a Totalcar csapat tagja. És aki most azt hiszi,hogy a Ferrari FXX-et választom az kurva nagyot téved. Hiába imádom az olasz autókat most mégis a német techika mellé helyezem a voksomat. Aki olvassa ezt a blogot az tudja,hogy a B-csoportos rally a kedvencem a versenyek közül. De hiába magasztalom az égig Walter Röhrl-t és a szerintem mai napig legkeményebb B-csoportot,vannak még más kedvenceim is. Mikor O.P. az azóta dögvészben elhullot hiénán feltette a kérdést,hogy milyen versenyautót építenénk át utcaira jelenleg,azonnal tudtam a választ: Porsche 917. 
Nem vagyok különösebben oda a Le Mans-i 24 órás versenyekért de van az az autó ami megdobogtatja a szívem és bármíly furcsa nem a GT40. A 60-as évek végén erős változás volt érezhető a motorsportokban,olyan ami addig nem volt jellemző: elkezdték korlátok közé szorítani a versenyeket,mert túl sok volt a halálos áldozat és az egyre több lóerő csak tovább növelte az amúgy is szomorú statisztikákat. Bevezették hát Le Mans-ban a motorok hengerűrtartalmának korlátozását: 5000 köbcentinél nagyobb motorral senki nem állhatott rajthoz 1968-tól. A többi gyártóhoz hasonlóan a Porsche-nak is lépni kellett valamit ha nem akarták,hogy addigi erőfeszítéseik a semmivé válljanak. Elkezdtek kísérletezni a Porsche 908 modellel aminek a motorja nem volt elég erős ahhoz,hogy legyőzze a versenytársakat, a formája viszont az alacsony légellenállás miatt csábító maradt a mérnökök számára. A 908-as "gyenge" motorja viszont semmiképp nem maradhatott.
A Porsche mérnökei egy meghökkentő megoldással álltak elő: egy 4500 köbcentis 180 fokos V12- es motort (nem boxer) építettek aminek a súlypontja alacsonyabban volt mint a hagyományos V motoroké. A motor kezdetben 520 lóerőt adott le,és teljesítménye a fejlesztéseknek köszönhetően folyamatosan nőtt. A karosszériával is folyton kísérleteztek, a 917-ből készült hosszú és rövidített karosszériatípus is. 1969-ben a FIA (főleg a Forma1-es balesetek miatt) szigorította a spoilerek használatát ezért a hosszabb karosszérián található nagyobb leszorítóerőt képező spoilerektől meg kellett válni, ettől az autó elképesztően instabill lett a versenypályán. Az első komolyabb hosszútávú próba a Nordschleife-n zajló 1000 kilóméteres verseny volt. Az ottani teljesítmény igazolta a mérnököket akik a furcsa elrendezésű V-12-es motor mellett döntöttek. A debütáló Le Mans-i versenyt azoban még Jacky Ickx nyerte az ötliteres GT40-el. 1970-re megállapodás született a Porsche és a Gulf között ami meghozta a várva-várt nagy áttörést: A Le Mans-i győzelmet.
A Porschénak sikerült megtörnie a Ford GT40 4 éve tartó győzelmi sorozatát. Az 1971-es év a mérnöki munka folytatását jelentette a csapat számára,az év közben tesztelt új 4,9 literes motor immár 600 lóerőt teljesített. A megfeszített munka 1971-ben is meghozta a Le Mans-i sikert a 917 számára.A FIA nem találta elég szigorúnak a szabályokat és a sok agyalás vége az lett,hogy még mindig túl erősek az autók. Ez a 917 számára a vég kezdete volt mert bár indult észak-amerikai versenyeken és '73-ban kidobtak egy 1100(!) lóerős turbo versenyautót -ami 11,3 másodperc alatt gyorsult nulláról 300-ra,végsebessége 382 és 413 km/h között volt a váltótól függően - már érezhető volt,hogy ez a versenyautó is csak egy letűnt kor képviselője lesz. Persze a késöbbiekben is akadt még Porsche ami Le Mans-t nyert de számomra ez a legkedvesebb az összes pályaautó közül.
Van remek video is,csak ajánlani tudom mindenkinek:
