Elözö autónk egy Fiat Uno 1.7 D volt, de mindig csak költeni kellett rá, így hát döntött a család, kell egy új autó. Hosszas vacilla után egy új Swift lett. Nagy volt az öröm, de nem sokáig. Elöször a jobb elsö ablaktömítés gyürödött fel, de rögvest cserélték. Pár hónap múlva kopogni kezdett a motor! Hoppá, irány a szervíz, kiderült, elöfordult már mással is, húzassuk meg autópályán, tisztító adalékkal. Na nem jött be. Ekkor cserélték a dugattyúkat, ugyanis kiderült, a gyárban rossz fajtát raktak bele. Kezdett gyanús lenni a dolog. Kissebb tünetmentes idöszak után kezdett a motor szívózni, azaz piros lámpánál leállás, hosszas indítózások hidegen. Szervíz, injektor tisztítás kiszereléssel, semmi. Jött a következö, egy nap nem indult, assistence-es kollega telefonos segítségével elindítottuk (20 Perc!!!) a lenyeg a motor átszellöztetése. Irány a szervíz, ott megint megtisztították az injektorokat. (Ekkor már rutinosan idönkent a benzint adalekolva autóztam, ugyanis a szervízben ez volt az elsö kerdes mar a kopogásnál is!!) Pár nap múlva Húsvét volt, autó bedöglött, assistance ki, szellöztetés, következö munkanap irány a szervíz, injektorszelep csere. Bírta vagy egy hónapig, ekkor újra döglödni kezdett a motor párás idöben. Szervíz, semmi baja. Szervíz újra, elosztófedél csere. Nemsokára el kezdett valami rohadtul zörögni a kocsiban. Most mar ismeröshoz vittem, a katalizátor esett szét, de mivel nem volt külsérelmi nyom, újra garis csere lett a vége a szervízben egyúttal az ismerös megjegyezte, hogy rossz a hangja a motornak is! Na eddigre telt el 2,5 év és valamiért rohadtul pikkeltünk az autóra. De már egy ideje megszabadultunk töle!!!!! Még mielött lejárt volna a gari!!!

Ja és ha valaki a Fiatok megbízhatóságát szapulja megjegyzem 3 év alatt 1 alkalommal nem indult 5-6 napon keresztül -30 fokos hidegben, de a többi dízel sem! Költeni csak a kopó-fogyó alkatrészekre kellett, meg vizsga elött kicsit kasztniztatni (14 éves volt).