A bejegyzés az idézet után folytatódik!
— A segédmotoros kerékpárok hatósági jelzéssel és engedéllyel történő ellátási kötelezettségének bevezetése alapvetően a közlekedésbiztonság javítása miatt szükséges. A hatósági jelzés és az engedély kiadása előtt a segédmotoros kerékpárok közlekedésbiztonsági ellenőrzését a közlekedési hatóság végzi el, és ennek során a műszakilag alkalmatlan járművek forgalomba helyezését megakadályozhatja. A közúti ellenőrzés során lehetőség nyílik a segédmotoros kerékpárokkal elkövetett közlekedési szabálysértések megfelelő szankcionálására, továbbá a vezetési jogosultság megfelelő ellenőrzésére, a segédmotoros kerékpárok által okozott közúti közlekedési balesetek számának csökkentésére.
— Az elmúlt években hazánkban is, mint ahogy a közép-európai országokban ez általánosan jellemző, jelentős mértékben megnőtt a segédmotoros kerékpárok száma és az ezekkel létrehozott kedvtelési és – tömegközlekedési eszközök használatát kiváltó – egyéb közlekedési (hivatásforgalmi) teljesítmények nagysága is. A segédmotoros kerékpárok forgalmának megnövekedése, a közúti közlekedésben képviselt személyszállítási teljesítményeik részarányának emelkedése felveti e közúti járművek nemzeti nyilvántartásba vételével (hatósági engedély és hatósági jelzés kiadása) kapcsolatos jelenlegi szabályozás felülvizsgálatának szükségességét. E járműkör esetében a hatályos törvényi szabályozás nemzeti bejegyzést, nyilvántartásba vételt, forgalmi engedéllyel és rendszámtáblával történő ellátást nem ír elő.
A hatósági nyilvántartásba vétel és jelzésekkel történő ellátás hiánya jelentősen megnehezíti e járművek és vezetőik közúton történő ellenőrzését, gátolja e járműkör nemzetközi forgalmát, megnehezíti a járműlopásokkal kapcsolatosan szükségesrendőrségi nyomozási eljárások lefolytatását, nehezen kezelhetővé teszi a járművekre vonatkozó biztosításokkal kapcsolatos szerződéskötések és kártérítések lebonyolítását is.
A tervezett intézkedés bevezetéséhez szükségessé válik a Kkt. 25. §-ában a nyilvántartásba vételi kötelezettség, a hatósági engedéllyel és jelzéssel történő ellátás, továbbá az időszakos vizsgálatok tekintetében a segédmotoros kerékpárokat mentesítő rendelkezések hatályon kívül helyezése, illetőleg módosítása. A segédmotoros kerékpárok rendszámmal és hatósági engedéllyel történő ellátása minimálisan egy év felkészülési időt igényel, így ezen intézkedéseket 2009. január 1- jétől lesz lehetőség alkalmazni, és 2010. év végéig az eljárások a teljes állományra vonatkozóan elvégezhetőek.
A 9. és 10. §-hoz:
A hazánkban jelenleg hatósági engedély és jelzés és nemzeti bejegyzés nélkül használható segédmotoros kerékpárok esetében, elsősorban ellenőrzési és közlekedésbiztonsági, továbbá vagyonvédelmi és nemzetközi forgalomban való részvétel miatt szükségessé válik e járműkör hatósági engedéllyel és jelzéssel történő ellátásának megszervezése.Az ehhez szükséges törvényi rendelkezések meghatározása mellett szükségessé válik még számos egyéb nemzeti jogszabály ennek megfelelő módon történő átalakítása is. Az érintett segédmotoros kerékpárok állományáról jelenleg pontos információkkal – nyilvántartási rendszer hiányában – nem rendelkezünk, de ezek száma 300-600 ezerre tehető.
A hatósági engedélyek és jelzések kiadásához szükséges egyéb szabályozások kialakítása, a műszaki vizsgálatok lefolytatása és az okmányok kiadása minimálisan 1 éves felkészülési időtartamot vesz igénybe. A hatósági nyilvántartásba vétel és jelzésekkel történő ellátás hiánya jelentősen megnehezíti e járművek és vezetőik közúton történő közlekedésbiztonsági ellenőrzését, gátolja e járműkör nemzetközi forgalmát, megnehezíti a járműlopásokkal kapcsolatosan szükséges rendőrségi nyomozási eljárások lefolytatását, nehezen kezelhetővé teszi a járművekre vonatkozó biztosításokkal kapcsolatos szerződéskötések és kártérítések lebonyolítását is.
A tervezett intézkedés bevezetéséhez szükségessé válik a Kkt. 25. §-ában a nyilvántartásba vételi kötelezettség, a hatósági engedéllyel és jelzéssel történő ellátás, továbbá az időszakos vizsgálatok tekintetében a segédmotoros kerékpárokat mentesítő rendelkezések hatályon kívül helyezése, illetőleg módosítása.
A segédmotoros kerékpárok hatósági engedéllyel és jelzéssel történő ellátásának megszervezése a Kkt. módosításán kívül egyéb jogszabályok módosítását is szükségessé teszi, ezek a következők:
- a közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény,
- a közúti járművek műszaki megvizsgálásáról szóló 5/1990. (IV. 12.) KÖHÉM rendelet,
- a közúti közlekedési igazgatási feladatokról, a közúti közlekedési okmányok kiadásáról és visszavonásáról szóló 35/2000. (XI. 30.) BM rendelet.Felmerülhet még a gépjárművek felelősségbiztosításával és a regisztrációs adó megfizetésével kapcsolatos hatályos rendelkezések felülvizsgálatának szükségessége is.
A szükséges jogszabály módosítások elvégzésére és hatályba léptetésükre minimálisan egy éves előkészítő időszak szükséges.Ezzel párhuzamosan történhet meg a hatósági engedéllyel és jelzéssel történő ellátásban közreműködő hatósági szervezetek felkészítése is a mintegy 300-600 ezer segédmotoros kerékpár esetében lefolytatandó eljárásra. Ennek megfelelően 2009. év elejétől kezdődően nyílik lehetőség a segédmotoros kerékpárok közlekedési hatóság által történő, forgalomba helyezést megelőző vizsgálatának elvégzésére és ennek eredménye alapján a hatósági engedély és jelzés kiadására.
Az említett eljárások lefolytatásához az eljáró hatóságok részéről hatósági díjak megállapítása is szükséges. Előzetesen felmérve ennek összege járművenként mintegy 15-20 ezer Ft hatósági eljárási díjat és okmány kiadási díjat jelent.
Az így elképzelt felkészülési ütemezés alapján 2011. év elejétől teljes körűen megvalósítható a forgalomban tartott segédmotoros kerékpárok esetében a hatósági engedéllyel és jelzéssel történő ellátás.
A hatósági engedéllyel és jelzéssel ellátott segédmotoros kerékpárok lényegében nemzeti nyilvántartásba kerülnek, mely alapján:
- jelentős mértékben javul a lopások felderítésére a rendőrhatóság által végzett nyomozati munka eredményessége,
- rendeződik e járművek nemzetközi forgalomban történő közlekedésének lehetősége,
- a jelenlegi helyzethez képest egyértelműbben ellenőrizhető e járművekműszaki biztonsága, továbbá az e járműveket vezető személyek megfelelő vezetői engedéllyel történő rendelkezése,
- e járművek esetében a különböző típusú biztosítási szerződések megkötése is könnyebben elvégezhető.
A tervezett intézkedés-csomag a lakosság igen széles körét érinti, így az előkészítéssel és lebonyolítással kapcsolatos egyes lépésekről, az érintett állampolgárokat terhelő intézkedési kötelezettségekről időben és részletesen ad tájékoztatást a Kormány.
A segédmotoros kerékpárok hatósági engedéllyel és jelzéssel történő ellátásának megszervezése a Kkt. módosításán kívül egyéb jogszabályok módosítását is szükségessé teszi, ezek a következők:
- a közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény,
- a közúti járművek műszaki megvizsgálásáról szóló 5/1990. (IV. 12.) KÖHÉM rendelet,
- a közúti közlekedési igazgatási feladatokról, a közúti közlekedési okmányok kiadásáról és visszavonásáról szóló 35/2000. (XI. 30.) BM rendelet.
Felmerülhet még a gépjárművek felelősségbiztosításával és a regisztrációs adó megfizetésével kapcsolatos hatályos rendelkezések felülvizsgálatának szükségessége
is. A szükséges jogszabály módosítások elvégzésére és hatályba léptetésükre minimálisan egy éves előkészítő időszak szükséges.Ezzel párhuzamosan történhet meg a hatósági engedéllyel és jelzéssel történő ellátásban közreműködő hatósági szervezetek felkészítése is a mintegy 300-600 ezer segédmotoros kerékpár esetében lefolytatandó eljárásra. Ennek megfelelően 2009. év elejétől kezdődően nyílik lehetőség a segédmotoros kerékpárok közlekedési hatóság által történő, forgalomba helyezést megelőző vizsgálatának elvégzésére és ennek eredménye alapján a hatósági engedély és jelzés kiadására.
Az említett eljárások lefolytatásához az eljáró hatóságok részéről hatósági díjak megállapítása is szükséges. Előzetesen felmérve ennek összege járművenként mintegy 15-20 ezer Ft hatósági eljárási díjat és okmány kiadási díjat jelent. Az így elképzelt felkészülési ütemezés alapján 2011. év elejétől teljes körűen megvalósítható a forgalomban tartott segédmotoros kerékpárok esetében a hatósági engedéllyel és jelzéssel történő ellátás.
A hatósági engedéllyel és jelzéssel ellátott segédmotoros kerékpárok lényegében nemzeti nyilvántartásba kerülnek, mely alapján:
- jelentős mértékben javul a lopások felderítésére a rendőrhatóság által végzett nyomozati munka eredményessége,
- rendeződik e járművek nemzetközi forgalomban történő közlekedésének lehetősége,
- a jelenlegi helyzethez képest egyértelműbben ellenőrizhető e járművek műszaki biztonsága, továbbá az e járműveket vezető személyek megfelelő vezetői engedéllyel történő rendelkezése,
- e járművek esetében a különböző típusú biztosítási szerződések megkötése is könnyebben elvégezhető.A tervezett intézkedés-csomag a lakosság igen széles körét érinti, így az előkészítéssel és lebonyolítással kapcsolatos egyes lépésekről, az érintett állampolgárokat terhelő intézkedési kötelezettségekről időben és részletesen ad tájékoztatást a Kormány.
forrás: etniez.blog.hu
Tehát lehetősége lesz mindenkinek, hogy egyedi azonosítóval lássa el a kétkerekűjét, ami lássuk be örvendetes dolog azt tekintve, hogy robogót lopni egyáltalán nem bonyolult és igencsak divatos elfoglaltság, hiszen a lebukás leghalványabb esélye nélkül vezethető egy lopott robogó is, a közúti ellenőrzés alkalmával a szerv nem sűrűn szokott váztáblát nézegetni, pláne robogósoknál. Így talán visszaszorulna ez a bűnelkövetési ágazat is némileg, hiszen a nyilvántartásba vett adatok, a motorszám és az alvázszám máris megnehezíti, hogy a segédmotort vagy robogót törvényesen tudja használni. Elméletileg eddig sem tudta volna a becstelen lelkű tolvaj továbbértékesíteni a portékát, hiszen biztosítást eddig is kellett kötni az ilyen 50 köbcenti alatti járművekre, ahhoz meg kellett az alvázszám. Mégis azt mutatják a tapasztalatok, hogy az ellenőrzések alkalmával a kötelező biztosítás hiányát a rendőr nem szankcionálta olyan mértékben mint például a sisakét. Ha valaki bukósisak nélkül vezet segédmort az bizony könnyen a megszerzett B-s jogsijába kerülhet ha nem vigyáz. Sok embertől hallottam már azt is, hogy alkoholos befolyásoltság a segédmotornál nem számít. Hatamas tévedés, aminek a május elsejével életbe lépő törvények értelmében azonnali, a helyszínen történő jogsielvétel lehet a következménye. Érdemes figyelni a segédmotor műszaki állapotára is, hiszen az idős, olykor közlekdésre tökéletesen alkalmatlan segédmotorkerékpárok is részt vesznek a forgalomban. Ezeket vizsgával küszöbölnék ki 2009 után, 2011-től pedig csak olyan motorok vehetnének részt a forgalomban amelyek a vizsgán megfeleltek és rendszámot kaptak. Az évenkénti szemlét a magam részéről kicsit eltúlzottnak érzem, hiszen az ilyen kismotorok esetében főként a világítás, a futómű ,a fékek valamint a gumik állapota nagyon fontos. Szándékosan szemlét írtam, hiszen a vizsgáztatása elég nevetségesen hangzik egy olyan kategóriában amely gyakorlatilag még nem is létezik, illetve létezik a negyvenes évektől, de mindig mostohagyermekként kezelték. A kádári rendszer egyik sajátossága volt, hogy bárki vásárolhatott Simsont magának és semmiféle kötelessége nem volt azon kívül, hogy biztosítást kössön rá, ami meg gombokért van, évente 5-6000 forintért köthető szinte az összes segédmotorra biztosítás. A hatóság az évenkénti megjelenéssel igyekszik majd elejét venni az ötvenes papírokkal futkozó, 80 köbcentis, gyakran még ennél is nagyobb, 125-ös hengerrel szerelt robogóknak is, melyeknek gazdái szemrebbenés nélkül állíthatják, hogy az bizony csak 50 köbcentis. A rendőr a legritkább esetben fog az út szélén hengerűrtartalmat mérni, ha kétkedve is, de elhiszi. Vagy nem, és a robogós kap egy időpontot a közlekedési felügyelethez, hogy köteles szemlén megjelenni. Aki jártas az ilyen motorok szerelésében az tudja, hogy egy hengert nagyjából másfél óra alatt át lehet cserélni, úgy is ha az ember nem kapkod. Teljesen kiküszöbölni így sem fogják majd tudni a csalást hiszen a feljebb említett nem túl bonyolult művelet a szemle elött vagy után is bármikor végrehajtható. A rendszámosítás mellett szól még az is, hogy azonosítható lesz minden segédmotor. Jelenleg ha szabálysértést vagy bűncselekményt követnek el segédmotorral vagy robogóval akkor az elkövető azonosítását nasgyban megnehezíti a rendszám hiánya. Jó példa erre, hogy nemrégiben egy hölgy az egyik kereskedelmi rádió hullámain panaszolta el miként verte be a dugóban álló autója szélvédőjét és rabolta el anyósülésen hagyott táskáját egy robogós férfi. Azonosításként csak a sisak színét tudta megadni, illetve a férfi testalkatát jellemezte. A motorosok között csak "olasz módszernek" emlegetett rablásfajta egyáltalán nem új, nevéből is sejthető honnan származik. Persze ezt sem lehet majd teljesen visszaszorítani, hiszen egy motorról nem bonyolultabb lelopni a rendszámot mint egy autóról. De az elfogás esélye megnő, ez valamennyire talán visszaszorítja ezt a bűnözési formát is. A másik pedig, hogy ha egy robogós vagy segédmotoros veri le autónk tükrét a szűk utcában távollétünkben akkor csak abban bízhatunk, hogy felírja a címét. Megmondom őszintén ilyet még robogóstól nem hallottam, motorostól már igen. Persze lehet, hogy csak nem találkoztam elég robogóssal. Innentől nekik is fennáll a veszély, hogy valaki felírja a rendszámot. Üröm az örömben, hogy a rendszámosítás viszonylag magas költségekkel jár:15-20 ezer forint lesz egy darab ötvenes jármű forgalomba helyezése. Ez viszonylag sok pénz. Sok, azt figyelembe véve, hogy a törvény 3-600000 meglévő járművet említ amelyeket fokozatosan mind-mind egyedi azonosítóval kell majd ellátni. Tekintve, hogy van olyan család ahol 3-4 is használatban van ezekből a járművekből, én kicsit lehúzásnak érzem a forgalomba helyezés ilyen mértékű költségét. A magam részéről a kezdeményezést jó ötletnek tartom, de annyival kiegészíteném, hogy Magyarországon jelenleg B kategóriás jogosítvánnyal, nulla gyakorlattal lehet vezetni ötvenes segédmotort. Ez tény, mindenki tudja. Milyen jó lenne ha 125 köbcentiig lehetne vezetni B kategóriás jogosítvánnyal kismotort. Ha már mindegyik rendszámos lesz, akor a különbség a két kategória között elenyésző. De még azt is szívesen venném ha 10 óra gyakorlati oktatással kaphatna az ember kismotorra jogosítványt a B-s dokumentum mellé. Több európai országban bevett szokás, hogy az autós jogosítvánnyal 125 köbcentiig vezethető a kismotor, én is örülnék egy ilyennek, hiszen az embernek nem kéne drága pénzért A kategóriás jogsit csinálni ha haladni szeretne a városban egy külföldről behozott kis 125-ös motor segítségével. Az ilyen, külföldről behozott motorok esetében szükségtelennek látom a regisztrációs adó megfizetését, hiszen ha az EU országokban rendszámot kaptak akkor az itthoni szemlén ellenőrinék a műszaki állapotát és nyugodtan kaphatnának rendszámot anélkül, hogy bonyolult procedúrán és iszonyú sok papírmunkán kéne átesniük. Ez előnyös lenne mindazoknak akik egyéb alternatívát választanának a tömegközlekedés helyett és nem szeretnének hosszú perceket eltölteni azzal, hogy parkolóhelyet keresnek az autójuknak. Mopedesként, motorosként bízom benne, hogy a fent említett 15-20000 forintos költségek némileg csökkennnek, hiszen a mopedezés önmagában nagyszerű megoldás a dugók elkerülésére és a felgyülemlett feszültség levezetésére egyaránt. Hogy örülnünk kéne e ennek a lehúzásszágú költségnek azt korai megmondani. Mindenesetre itt volt az ideje legalizálni ezt a mostohagyerekként kezelt műfajt. Az eddig "megtűrt" robogók is rendszámot kapnak és teljes értékű közlekedési eszközzé válna az intézkedés bevezetésével. Hogy megéri e több tízezer forintot költeni egy nyilvánvalóan gazdasági kényszermegoldásként született közlekedési eszköz legálissá tételére? Annak igen aki már érezte legalább egyszer a robogózás, de legfőképp a mopedezés felhőtlen báját, szabadságérzetet nyújtó könnyedségét és egyszerűségét. Furcsa látni felnőtt embereket akik képesek ezre túramotorkról átülni egy ötvenes segédmotorra és vigyorogva leszálnni róla, majd könnyes szemmel elmesélni, hogy mennyire jó érzés volt mikor még ők is ennek a felhőtlen és boldog műfaj képviselői voltak. 3-600000 segédmotorról szól a fáma, ez igencsak sok, tekintve országunk méreteit. Bízom benne, hogy gond nélkül zajlik majd le a legkisebb motoros kétkerekűek legalizálása, és sokan belátják, hogy erre szükség van. Széles utat, balesetmentes közlekedést kívánok a legkisebb motorosoknak is!
Scheer Tamás
Kedves olvasók, talán kicsit furcsa tőlem ez a szokatlan stílus, de ez a cikk elsősorban egy apró online újságnak készült, úgy kértek fel erre cikkre, remélem nem okozok csalódást. Akinek nem tetszett ez a cikk az túrja fel az archívumot, bizonyára talán kedvére való írást ott is. Különösen érdekelne Zírig hírszerkesztő véleménye az írással kapcsolatban!
Az utolsó 100 komment: