Sokan azt gondolják,hogy Magyarországnak nem sok köze van az autósporthoz és valljuk be az utóbbi években nem is cáfolta ezt igazán semmi,hiszen Baumgartner Zsolt körhinta mintára bevette magát egy szezonra az F1-be, de egy év után látszott,hogy nincs különösebb tehetsége meg pénze sem ahhoz,hogy a nagyok játékát játssza. Pedig egy évszázada egy magyar számazású fiatalember, Szisz Ferenc nevétől volt hangos a sajtó hiszen megnyerte az első Grand Prix-t. Szisz Ferenc 1873-ban született Szeghalmon, több helyen megfordult,de Bécs és Berlin után Párizsban telepedett le ahol munkát kapott az akkor még épp csak beinduló Renault cégnél. A Reanult fivérek felismerték benne a tehetséget,több találmányát átvették,hamarosan a fejlesztői csapat tagja lett. 1902-ben a Renault beszállt az akkor még gyermnekcipőben járó autóversenyzésbe ami mérhetetlen költségei miatt csakis a gyártók sportja volt. A márka egyik alapítójának Louis Renault -nak lett szerelője a versenyeken.  Marcel Renault  verseny közben bekövetkezett halála után kapott lehetőséget,hogy pilótaként is bizonyítsa tudását. Első versenyén ötödik lett a Circuit d'Auvergne-en,majd az Egyesült Államokban vett részt a Long Islandi Vanderbilt Kupán ahol szintén az ötödik helyet szerezte meg. Időközben a Renault első számú fejlesztőmérnöke lett,és 1906 Június 26-27.-én  Renault AK 90CV kódjelű versenyautójával megnyerte a  Le Mans– Saint Calais– Ferté Bernard  útvonalon kijelölt versenyt. A  103 kilométetres nagyjából háromszög alakú versenyszakaszt naponta hatszor (!) kellett teljesíteni. A kétnapos versenyen 32 autó álllt rajthoz melyből az első nap 16, a másodikon 5 esett ki műszaki problémák és a nagy hőség miatt. Szisz Ferenc 32 perces előnnyel nyert a mindössze 90 lóerős Renault-val,viszont győzelmét több nagyszerű újítás segítette: A Michelin biztosította számára a könnyen cserélhető keréktárcsán lévő gumikat amivel rengeteg időt takarított meg. Az 1238,16 km megtételéhez 12 óra 14 perc 7 másodpercre volt szüksége, ez 100,8 km/h-s átlagsebességet jelentett ami akkoriban elképesztő volt.  Európa szerte ünnnepelt versenyző lett és 45 ezer frankos jutalma mellé megkapta a francia állampolgárságot és a mellé adható legmagasabb kitüntetést amit ő kapott meg előszőr autóversenyzőként. Szisz Ferenc késöbb még részt vett az 1908-as versenyen is amit műszaki problémák miatt kénytelen volt feladni. Hasonlóképp járt még több tengerentúli versenyen is,ezért versenyzői pályafutása helyett saját vállalkozására koncentrált. 1909-ben otthagyta a Reanult-t,hogy  Renault és Delaunay-Belleville autókat szervizeljen saját műhelyében. 1914-ben egy Alda versenyautóval elindult a francia Grand Prix-n Lyonban. Versenyautóját a a megtisztelő No.1 felirat ékesítette, a versenyt azonban kénytelen volt feladni egy sérülés miatt. Az első világháború alatt nem voltak Európában autóversenyek, Szisz önkéntesként jelentkezett az algériai szállító csapathoz amelynek vezetője  lett,míg kórházba nem került tífusszal. A háború után Citroën autókat javított,  1930-ban visszavonult és Párizzstól 40 kilóméterre élte élete további részét. Emlékét Franciaországban 3 múzeum őrzi, köztük a Le Mans mellett található Renault múzeum is. A Hungaroring első (jobb) kanyarját Szisz Ferencről nevezték el, 2003 óta pedig az új főbejárat előtt autós szobra fogadja a látogatókat. Szeghalmon tavaly mellszobrot avattak a 100 éves évforduló tiszteletére. Szisz Ferenc volt az első magyar autóversenyző akire feltétel nélkül büszke lehet mindenki,sajnos nevét kevesen ismerik idehaza,nem úgy Franciaországban ahol nemzeti hősként tartják számon.