Nos,én azt hiszem az vagyok mert a Suzuki RE-5 Rotary-t nem hagytam porosodni. Tudni kell erről a motorról,hogy a Suzuki gyár rettenetesen nagyot bukott rajta,lehetett volna siker is,nem lett az. Csak évekkel késöbb mikor a tulajdonosok kezdtek rádöbbenni,hogy ez a motor JÓ. Furcsa dolog lehetett ezt kimondani a 80-as évek elején évekkel a gyártás leállítása után valami Suzuki nevű japán hogyishíjákról ami gyártott már ugyan motorokat,csak épp senki vagy nagyon kevesen hallottak róla. Pedig zseniális kis motor dolgozott benne: A Suzuki RE-5 ugyanis Wankel motoros volt,méghozzá az erőforrást a német NSU-tól kölcsönözték,kicsit leporolgatták,alakítgattak rajta, aztán mehett is a piacra. A Suzukinál meg nem voltak hülyék,tudták,hogy a németektől átvenni valamit általában sikeres beruházás,hiszen jutottak ők már hozzá az MZ versenytechnikájához amikor a Zschopau-i gyár egyik versenyszerelője nyugatra dobbantott és a komplett versenytechnikát,pontos tervrajzokkal együtt eladta a Suzukinak aki szarráverte vele az akkori motoros élmezőnyt. Hát így megy ez. 
És bizony Suzukiéknak a 70-es évek elején is kellett valami nagy dobás, amikor már az amerikai sem köpött egy nagyot ha japán motort emlegettek a füle hallatára. (Valójában biztos köpött,csak nem akkorát mint elötte) hiszen a Hondát ismerték az emberek,őket még kevésbé,bár a GT750-es modelljük már akkoriban is kedvelt jószágnak számított. Ekkor jött a nagy ötlet,hogy mi lenne ha csinálnának egy Wankel motoros hogyishíjjákot,hiszen azt akkoriban nem sokan csináltak. Kifejleszteni évekig tartott volna a dolgot,meg felesleges is hiszen a német NSU-nak volt egy 500 köbcentis vízhűtéses kétkamrás Wankel motorja ami 62 lóerős maximális teljesítményét percenkénti 16.500-as fordulatnál adta le. Akkoriban
ez nagy szám volt,főleg azért mert az átlagos hengeres motoroknál jobban gyorsult,a vibrációja is jóval csekélyebb volt mint a négyhengereseké,a V-Twint motorokkal nem is érdemes összehasonlítani kényelem szempontjából. Mivel a motor viszonylag magas fordulatszámon üzemelt egy óriási hűtőt kellett az RE-5-re szerelni,hogy a blokk ne melegedjen túl. Maga a motor egyáltalán nem lógott ki a kor elvárásainak megfelelni igyekvő márkatársak közül, átlagos a GT750-re megszólalásig hasonlító formájával nem tűnt különösen csábítónak,de nem is ez volt a cél. A bukta ott jelentkezett,hogy az vevők tökéletesen elégedettek voltak voltak a 3 hengeres GT750 es kétütemű motorjával,késöbb a 750 is négyhengeres lett ami aztán totálisan betett a Wankel motornak. A vásárlók kicsit talán idegenkedtek ettől a megoldástól amit a vásárlási adatok is alátámasztottak. 
Mivel a bukás elkerülhetlennek látszott így a Suzuki csak igen rövid ideig,mindössze két évig (1974-76) gyártotta az RE-5-ös modellt,a készletek jó része így is áron alul kelt el,hiszen a kereskedők sorra küldték vissza a készleteket főleg miután a két nagy rivális, a Honda CB750 és a Kawasaki Z1 is elkezdtek messze jobb mutatókat produkálni.Így esett meg az,hogy a Suzuki szép lassan leépítette az egyik legérdekesebb és a maga
korában legjobb motorkrékpárját. Ma már ritkaságnak és igazi kuriózumnak minősül ha valaki egy ilyen géppel mutatkozik,pláne ha szép,eredeti állapotában található a példány ugyanis a kor szellemének megfelelően az építők szép sorban elkezdték mindenféle kiegészítővel ellátni és átépítgetni az RE-5 motorokat hiszen azt gondolták,hogy pár évtized mulva mindenki csak jelentéktelen vakvágányként fog rá emlékezni. Tény,hogy az RE-5 nem váltotta be a hozzá fűzött nagy reményeket,de semmiképp nem lehet zsákutcának nevezni a 70-es évek japán motorjainak egyik legnagyszerűbb darabját..
Itt van két nagyszerű videó a motorról,tulajdonképpen egy kisfilm amit mindenkinek ajánlok aki van annyira megszállott,hogy egy 30 éve elfeledett japán motorra csorgasson nyálat.
