Átment a lábadon a Family Frost? Eleged van a bunkó autósokból? Van egy jó linked vagy videód? Esetleg anyáznál egy jót, vagy csak javaslatod van? Kattints a nevemre és írd meg nekem azonnal!
Olvasgattam a napokban a Swift népítéleteket, igaz nem sokat, mert annyira azért nem érdekel. Mégsem találtam kirívóan lehúzós népitéletet róla.Csak egy olyat ami reális. Nem is értem, mindenkinek bejött? Nagyon hülyét viszont nem volt nehéz találni, talán az ötödik amit elolvastam nagyon megható volt. Annyira gáz, hogy kötelességem kitenni azt is. Nem, ez nem Suzuki fikázós poszt.
Elözö autónk egy Fiat Uno 1.7 D volt, de mindig csak költeni kellett rá, így hát döntött a család, kell egy új autó. Hosszas vacilla után egy új Swift lett. Nagy volt az öröm, de nem sokáig. Elöször a jobb elsö ablaktömítés gyürödött fel, de rögvest cserélték. Pár hónap múlva kopogni kezdett a motor! Hoppá, irány a szervíz, kiderült, elöfordult már mással is, húzassuk meg autópályán, tisztító adalékkal. Na nem jött be. Ekkor cserélték a dugattyúkat, ugyanis kiderült, a gyárban rossz fajtát raktak bele. Kezdett gyanús lenni a dolog. Kissebb tünetmentes idöszak után kezdett a motor szívózni, azaz piros lámpánál leállás, hosszas indítózások hidegen. Szervíz, injektor tisztítás kiszereléssel, semmi. Jött a következö, egy nap nem indult, assistence-es kollega telefonos segítségével elindítottuk (20 Perc!!!) a lenyeg a motor átszellöztetése. Irány a szervíz, ott megint megtisztították az injektorokat. (Ekkor már rutinosan idönkent a benzint adalekolva autóztam, ugyanis a szervízben ez volt az elsö kerdes mar a kopogásnál is!!) Pár nap múlva Húsvét volt, autó bedöglött, assistance ki, szellöztetés, következö munkanap irány a szervíz, injektorszelep csere. Bírta vagy egy hónapig, ekkor újra döglödni kezdett a motor párás idöben. Szervíz, semmi baja. Szervíz újra, elosztófedél csere. Nemsokára el kezdett valami rohadtul zörögni a kocsiban. Most mar ismeröshoz vittem, a katalizátor esett szét, de mivel nem volt külsérelmi nyom, újra garis csere lett a vége a szervízben egyúttal az ismerös megjegyezte, hogy rossz a hangja a motornak is! Na eddigre telt el 2,5 év és valamiért rohadtul pikkeltünk az autóra. De már egy ideje megszabadultunk töle!!!!! Még mielött lejárt volna a gari!!!
Ja és ha valaki a Fiatok megbízhatóságát szapulja megjegyzem 3 év alatt 1 alkalommal nem indult 5-6 napon keresztül -30 fokos hidegben, de a többi dízel sem! Költeni csak a kopó-fogyó alkatrészekre kellett, meg vizsga elött kicsit kasztniztatni (14 éves volt).
Mellesleg megtudhatjuk belőle, hogy a Fiat nem rossz autó. Ha nekem valaki 2003-ban azt mondja, hogy cseréljem le az akkor 18 éves Unomat egy vadonatúj ezres stiftre, hát biztosan körberöhögöm. Sok ezres Swiftet vezettem, igazából a három henger miatt úgy remeg az egész autó, mintha a mosógép tetjére tették volna a vezetőülést. De ettől még nem voltak szarok. Szerintem.
És akkor jöjjön a kedvencem, az idióta, aki a népitéletben akarja kompenzálni, hogy Suzukija van. Olvassuk. Mulatságos.
mindenki lenézi pedig gyorsuláson lenyomtam vele pár autot pl: Honda 1.5,Fiat ez egy Suzuki swift 1.3 GLX sedan 68LE központi befecskendezö 8 szelep a gyári végsebesége az vicc mert 1 sebeségi fokozatba megy 60km/h 2 sebeségi fokozatba megy 105km/h 3 sebeségi fokozatba megy 160 km/h 4 sebeségi fokozatba megy 195 km/h de még nem szabályzot:) 5 nem probáltam mert jött a kanyar mindent öszevetve nagyon megy 6 literböl igaz 160felett ne akarjon az ember kanyart bevenni de most jönn a 4cm ültetés mer a 14-es kerék és igy már ok. A lényeg az hogy ha bárhi beül az autoba akor beszarik nem a tejesitmégy miatt hanem azért mert suzuki és a köztudatban nincs az élen.
Hibalista
2 küszöb az rohad meg a kipufogo rendszer de a mostani forgalomba lévö kipufogo rendszer az már savállo acél az ára 6ezer az eredeti meg 9ezer
Aha, értem én. Muhahaha! Remélem nem sűrűn kapcsolsz harmadik fölé, ki tudja mi jöhet még!
Kérem valaki fejtse ki nekem, hogy a Suzukisok egy része miért viselkedik sértődött kisgyerekként ha szóba kerül az autója?
Hű, ez gyors volt! Ma reggel ígéretemmel ellentétben nem vittem gyalogsági ásót, sem két napi hideg élelmet az okmányirodába, bízva bíztam. Hátha. És sikerült. Haha, összesen tíz percet vártam, senki nem volt elöttem a sorban, így viszonylag gyorsan sorra kerültem. Lobogtak a papírok, csatogott a bélyegző, kaptam a csekekekt. Egy,kettő,három. Három? höhö? Miért is? Ja igen, az opciótörlő csekk, amit az előző tulajdonos nem fizetett be. De ez csak egyezernyolcszáz forint volt, emiatt felhívni a régi tulajdonost már tényleg a szarrágás kategóriába tartozott volna. Átsiettem a postára, ott viszont meglepődtem, hiszen ennyi ember egész VESZPRÉMBEN NINCS! Mintha ingyen osztogattak volna valamit. De nem, mindenki sárga csekkekkel várt a sorára. Ott egy laza húsz perces várakozás után sikerült feladni a három csekket. Majd gyorsan vissza az okmányirodába. Aparkolóban találkoztam egy német nővel aki egy fudzsivájt divatfehér BMW X5-el próbálta a parkolás komoly nehézségeit leküzdeni. Miután sikerült neki odasietett hozzám és kérdezett. Megállapítottuk, hogy angolul ő nem tud, én is csak kicsivel jobban, így Gőte Farkas Vilmos nyelvében egyeztünk meg, és útbaigazítottam, hogy merre menjen, ha nem akar a városi sakkpartiban résztvenni (csak lépésben ,ugye). Gyorsan vissza az okmányirodába, sietve fel az emeletre, papírok-csekkek elő, kérném a forglamit. Ekkor hangzott el az a mondat, amit egyszerű okmányirodai júzer sosem fog hallani.
-Meghatalmazás? -Milyen meghatalmazás? -Amin a tulajdonos adatai vannak! -Az én vagyok. -Jajj, bocs, hát megszoktam, hogy te mindig másét iratod át.
Hát most nem. Miután tisztáztuk, hogy a volt cégemnél mekkora kretének dolgoznak, gyorsan elkértem a forgalmit, aláírtam az aláírni valót, aztán elköszöntem és jöttem. Ezzel vége az okmányirodai csatának, át van írva a vasdarab. Tervezek egyébként írni róla majd egy átfogó posztot, de nem most, majd ha már beletekertem néhány kilómétert. Addig is várjunk türelemmel.
Elnézést mindenkitől, aki Totalcar.hu-ról jött autós cikket olvasni, de ez most sajnos nem lesz az. Viszont roppant különös.
Szóval, régi olvasók tudják a nevem, nem szoktam belőle nagy titkot csinálni. Ma mégis meglepődtem, mikor a keresőkifejezések között(amire alig nézek rá) ott találtam a saját nevem. Hű, mondom, ez különös. A blogban talán ha kétszer elhangzott ugyanis a valódi nevem. Gyorsan be is pötyögtem gugliba a megfelelő keresőszót és kidobta ezt.
Elég különös annak tekintetében, hogy wiw szerint három van belőlünk az országban. Kiváncsi leszek mikor kezdem el kapni a leveleket,hogy menjek vissza. Nem, nem én voltam.
De megnyugtathatom az autóbuzi közönséget, hogy én is eltűnök reggel, felöltöm vértemet és irány az ocsmányiroda, ahova viszek két napi hidegélelmet és gyalogsági ásót ha ott kellene táboroznom, de forgalmi nélkül NEM JÖVÖK EL!
A Tecső! egy reménybeli új rovat az S-blogon, olyan autós videókat gyűjt össze, amelyek durvák vagy viccesek, esetleg mindkettő egyszerre. Ha van olyan érdekes videód (mindegy melyik megosztón) amelyik autókhoz kötődik és még nem ment körbe idegesítő körlevelek tucatjain, akkor ne habozz elküldeni.
Előre szólok, utálok más tollával ékeskedni, de úgy érzem ennek a versenek itt a helye, erkölcsi kötelességem folytatni a jó doktor által indított sorozatot. Péter Anna Audi Q7 "fudzsivájt" posztjára érkezett az alábbi vers, ottopapa tollából. Zseniálisan foglalja össze mindazt, amit a divatfehérről tudni kell. Nem vagyok nagy híve a fehér szín reneszánszának, hiába verte belénk a doktor a "White is the new cool" kifejezést. Olvassátok a verset és gondoljatok rá, hogy van e értelme divatfehlret gyártani abban az országban, ahol a kisárúszállítók és a céges autók hivatalos színe a fehér?
Írta: ottopapa
Fehérlik az Audi, vöröslik a pallos, Amiről most vita van, nem egy Dévú Kallos Borjúmájjal tarkított elegáns nagy tehén, De hogy mi jó benne, már csak ezt kérdem én...
Se íze, se bűze, de szájszaga sincsen, Egy órmótlan batár foglal helyet itten. Kis ideig néztem, majd mélán legyintettem, Szórjon pénzt a halál - inkább Ladát vettem.
Persze hát szórnám én ha vóna mit szórni, De ilyenre pénzt nem tudnék elbarmolni. Inkább vennék valami extrémet, vagányat, S akinek nem tetszik, szidhatja anyámat...
Azt hiszem minden szavával egyetértek, még akkor is, ha a fehér Infiniti FX 45 instant get!
Startra kész a mezőny az Ausztrál nagydíjon, idén ez lesz az első versenyhétvége. Évről évre új szabályokkal rukkol elő a FIA, ami kicsit túristaszopatásnak tűnhet, pedig van benne logika. Az, hogy eltűnik az újkori F1 megrontója, a kütyü-mánia, segíthet abban, hogy gyönyörű kipördüléseket lássunk, különösen a poros vagy esős pályákon. Ennél is nagyobb izgalmakra adhat okot, hogy a Ferrari kezdi megtalálni önmagát, a tavalyi "épphogymegvolt" szezon után ismét rámehetnek a trófeagyűjtésre. Ennek kevésbé örülök, mert mégiscsak elrontja a játékot, ha a tűzpiros versenyautók fél másodperceket gurigáznak rá a favoritnak kikiáltott versenytársakra. Viszont üde színfolt, hogy M. Schumacher nyugalmazott autóversenyző végig a seggükben járt a barcelonai teszteken, talán még láthatjuk a pályán is, biztosra veszem, hogy örömmel ülne a volán mögé, ha esetleg szükség lenne a szolgálataira.
Az idei szezon vélhetően a McLaren és a Ferrari nagy csatáit vetíti elénk, és ez így van jól. Mindenki Hamilton és Raikkönen nagy párbajáról beszél, ahol még senki nem tudja ki lesz a nyerő. Na és Kovalainen? Őt nem írnám le első körben, mégiscsak csúcstechnikát kap a segge alá, nem egy Renault-t. Nem beszélve arról, hogy finn az istenadta, akik nem arról híresek, hogy könnyen le lehessen őket írni. Nagy jövőt jósolok a srácnak, érdemes lesz rá odafigyelni. És még kinek? A kis Piquet talán még csak ismerkedni fog az autóval és sporttal néhány évig, ahogy Rosberg is teszi, neki még tanulnia kell, erre a betanulási fázisra jó a jelenlegi kocsija, de igazán ütőképes csak egy jobb csapatnál lehet.
És akkor tegyük fel a nagy kérdést: Raikkönen vagy Hamilton? Én elsőre azt mondom, hogy Raikkönen. Mégpedig azért mert ő nem a mai kor gyermeke, igazi veterán már a versenyzésben, de a legfőbb érv melette, hogy jobban rááll a lába a kütyük nélküli autóra mint Hamiltonnak. Ez nem véletlen, hiszen Finnországban, szűkebb környezetében szokásuk az autóversenyzőknek, hogy keresztben menjenek, és seggel essenek ki a kanyarból. Sokkal agresszívebb és nyersebb a stílusa mint az angolnak, ez persze eredményezhet majd érdekes helyzeteket, de azt gondolom, hogy kellő tapasztalat és a kínos percizitás meghozza majd a várt eredményt. Abban, hogy Raikkönen az egyik legnyugodtabb pilóta a versenyek alatt, szinte minden szakértő egyetért, ezzel a nyugodtsággal nem tudott az angol tavaly mit kezdeni, meglátjuk idén sikerül e. Nem, félreértés ne essék, én nem írom le Hamiltont. Iszonyatosan nagyot villantott tavaly, mikor az első idényét majdnem megnyerte. Épp csak annyival volt jobb Raikkönen, amennyi a VB cím megszerzéséhez elegendő volt. Másrészt hatalmas mázlija volt. Hamilton nagyon fiatal. Kitenyésztett versenyző, aki rendre hozza a tőle elvárt kritériumokat. A helyzet annyival árnyaltabb, hogy nem sok tapasztalata van ezekkel az elektronika nélküli autókkal. Elképesztően gyors és ügyes versenyző, egy majdani világbajnokot lát benne mindenki, többek között én is. A gokartos múlt mindkettejüknek segítéségére lesz abban, hogy az élre terelgessék majd ezeket az autókat. Persze ezek csak teóriák, amelyek egyetlen verseny alatt megdőlhetnek. Volt már ilyenre példa bőven, hiszen ez a verseny azért még mindig nagyrészt az autókon múlik, még akkor is, ha kikerült az elektronika egy része a versenyautókból. A McLaren által gyártott ECU-t használja majd mindenki, ami nyilván nekik kedvez majd elsősorban. Mégis jobban ismerik a saját terméküket mint a többi csapat, több idejük volt a felkészülésre. Most mégis úgy tűnik, hogy az olasz csapat kerül az élre az első versenyen. Több versenyző úgy véli, hogy már a rajtnál eldöntheti a versenyt az új technológia, hiszen kipörgésgátló nélkül több helyet eshet vissza, aki nem megfelelően használja ki az autó erejét. Idén sor kerül egy éjszakai futamra Szingapúrban, ahol lámpákkal világítják majd meg az úttestet. Persze ez csak a célközönség, az európai nézők kényelmét szolgálja majd, mindazonáltal üde színfoltja lehet a szezonnak.
És Alonso? Nos, őt azt hiszem erre a szezonra elfelejthetjük. Nem mondom, tartogathat meglepetést, de őszintén megvallva kevés esélyt látok arra, hogy komolyabban beleszóljon az idei végeredmény alakulásába. A kétszeres világbajnok nálam ott írta le magát örökre, amikor a 2007-es évadot végignyávogta, látszott rajta, hogy nem érdekli az egész, sértettnek érezte magát, hogy egy semmiből jött húszéves kölyök rendre a porba alázta. Ami pedig nevetségessé tette, az a tavalyi utolsó futam volt, ahol unottan körözgetett, holott neki ugyanannyi esélye volt a VB megnyerésére mint a Raikkönennek vagy Hamiltonnak. Nem látom benne a korábbi motiváltságot, a sportszerűtlen hozzáállása sem szimpatikus. Abszolút esélytelennek tartom.
Mikor ezt a videót megtaláltam Dondrift videotárában rögtön tudtam, hogy posztolnom kell. Ez adja magát, nem kispálya. Vallom, hogy elsőkerekes autóval nem lehet driftelni. Bohóckodni igen, de a drift nem csak erről szól. És mint mindenki tudja, a Trabant bizony elsőkerekes, kéthengeres és 26 lóerős. Emiatt csak nagyon kevesek fejében fordul meg, hogy Trabantból építsenek driftautót. Valakinek azonban mégis, a pihentséget csak fokozza, hogy nem próbálták a motort mindenféle értelmetlen módon tuningolni. Az ugye a barbárok cselekedete. Ők nem. Nem elég erős a Trabantod? Adj hozzá még hat hengert. De legjobb, ha beteszel hátra egy V8-as léghűtéses Tatra blokkot. Ha a győzelem nem is, a szórakozás garantált.
Hát, eljött az idő. Hello Kitty betette mocskos kis tappancsát az S-blogra is. Kifejezetten undorodom a bandzsa kismacskától, de főleg attól, amit megjelenésével képvisel. Most azonban mégis muszáj róla szót ejtenünk, hiszen egy ilyen csodálatos kép felett hatalmas felelőtlenség lenne átsiklani. Okuljon mindenki belőle, Kitty köztünk él, és mérgezi a hazai autókat is. A legritkább esetben szoktam szót emelni a kispolszkik jogaiért, hiszen annyira azért nem dobban meg a szívem egy-egy röfögő egérkamion láttán, de ez talán egy icipicit túlzás. Különben is, mi állítólag a lengyelek barátai vagyunk. Ott lehet, hogy felnyársalnák ezért. Bár ki tudja, talán értik a tréfát. Félreértés ne essék, felőlem mindenki összerondíthatja a kocsiját, ahogy épp kedve tartja, de egy percig sem gondoltam volna, hogy magyar rendszámos autót fogok látni ilyen színben. Erős a gyanúm, hogy a kocsinak hölgy tulajdonosa van, aki szeretne kitűnni a tömegből. Nos, gratulálok, ez sikerült:
Ezt a videót a többi B-csoportos kisfilm közül sikerült kitúrni, és bizton állíthatom, hogy ez egyik legjobban sikerült, legigényesebben összevágott válogatás, ami napvilágot látott az utóbbi években a B-csoportos raliról. Már csak azért is érdemes kattintani, mert ezek a videók segytenek visszarepülni a múltba és elmerengeni azon, vajon milyen lehetett testközelből látni a száguldó versenyautókat?
Sajnos a korlátok nélküli sportok halálra vannak ítélve. De kétségtelenül izgalmasak!
2008 Január elsejétől elsejétől a gépkocsi üzembentartójának objektív felelőssége lesz a szabálysértések elkövetésénél, akkor is, ha más vezette az autót és ezt el is ismeri.
Eddig oké, nekem is tele van a búrám azokkal a verebekkel, akik gyorshajtanak és tilosban parkolnak, aztán megkapják a büntetést, szépen befáradnak a rendőrségre (bízva abban, hogy épp nem készül kép erről az ügyről) és elkezdik verni az asztalt, hogy pedig ők nem, és nem is voltak az országban és különben is felháborító, mikor ők fizetik az adót. Aztán ha ez nem jön be, akkor bedobják a régi trükköt:
Egy közeli családtagom vezettte az autót, akire nem vagyok köteles terhelő vallomást tenni.
Lám-lám, ez a mondat aranyat ért, gyakorlatilag mindenki bepróbálkozhatott vele, akit megmért a trafi, de nem lőtték félre a yardok, gyakorlatilag bármilyen szabálysértésre ez volt a piros hetes, a lényeg, hogy ne legyen kép.(Illetve lehet, csak ne látszódjon rajta semmi). Meg rendőr se igazoltasson közvetlenül utána. Ha ez a két feltétel teljesül, akkor mindenki mehet a rendőrségre, és 1-2 alkalommal szinte biztosan el tudja ezt intézni. De ez megváltozott. Ez az "Új Rend" projekt, ami arról szól, hogy "nulltolerancia" mindenkivel szemben, aki szabálysértést követ el. Ennek a szépreményű csomagnak köszönhetjük a 300000 forintos büntit az út mentén, és tulajdonképpen az akaratlanul is elkövetett szabálysérétésért is pengethet mindenki több tízezer forintot. Mondjuk ez a buli hamar megdőlt, mikor a végrehajtásért felelős kormánybiztos órákig parkolt tilosban. Meg a főpolgármester is tolatott egyirányú utcában. Azért milyen szép tud lenni az ilyen, ugye? Zéró tolerancia minden szabálysértővel szemben.
Értem ugye? A konyhafőnök rászól a pincérre, mert belelóg az ujja a levesbe, miközben ő meg belerecskázik a desszertbe. Igazságos, ugye? Fene tudja, nekem valahogy az egyenlőbb az egyenlőknél dolog jut eszembe róla. Nem tudom miért, tényleg. Azon gondolkodtam el, hogy vajon egy hasonló kihágás elkövetése után a német, a holland, az angol, vagy az osztrák kollégája mit tenne? Persze, ott is előfordulhat ilyen, de legalább ne a saját területén belül tenné, azért amiért ő felel. De valahogy külföldön mégis kínos gonddal ügyelnek arra, hogy ilyesmi ne kerülhessen a címlapokra. Lesz itt Új Rend, csak győzzük kivárni!
A Tecső! egy reménybeli új rovat lesz az S-blogon, olyan autós videókat fog összegyűjteni, amelyek durvák vagy viccesek, esetleg mindkettő egyszerre. Ha van olyan érdekes videód (mindegy melyik megosztón) amelyik autókhoz kötődik és még nem ment körbe idegesítő körlevelek tucatjain, akkor ne habozz elküldeni.
A dobrai brazilok: Avagy kiből nem lesz Walter Röhrl? c. egy felvonásos vígoperett.
Eszembe se jut kétségbe vonni, hogy ezek az autók valóban mozgássérült emberek tulajdonában vannak. Hiszen mozgássérült ember is vezethet sportkocsit. Csak azt nem értem, hogy a kerekesszéket hova sikerült bepakolni? Meg mozgássérült kártyát se látok, igaz, az nem feltétele Magyarországon a bunkó parkolásnak. Várjunk csak! Nem lehet, hogy ezek a Lamborghini-Porsche verseny indulói, akik tavaly szeptemberben csináltak egy laza száz gurigás kárt? Egyéb lehetőséget nem tudok elképzelni.
Igazából fogalmam sincs van e női olvasója az S-blognak, de ha van akkor fogadja szerettel az alábbiakat. A nőnap akármennyire is kreált ünnep, mégis a nők megbecsüléséről szól, pedig néha tényleg úgy gondolom, hogy a nők és az autók jobb ha nem kerülnek közelebbi kapcsolatba egymással. Most mégis itt van valaki aki a nyolcvanas évek hülyefrizurás divatjából kilépve elérte, hogy szót ejtsünk róla. Sajnos a Mrs. Belsőségbe nem került be a hölgy, nekem mégis nagy kedvencem. Igen, a szemfülesebb olvasók már kitalálhatták, hogy most Michéle Moutonról lesz szó. Ő volt az első nő aki megnyerte a San Remo Rally-t 1981-ben, ezzel megmutatva a kritikusoknak, hogy a nők is lehetnek igazán jó versenyzők. Később, 1985-ben a legendás Pikes Peak hegyiversenyen mindenkit maga mögé utasított ezzel ha lehet még nagyobb tiszteletet parancsolva férfitársai körében. Kortalan bálvány ő mindenkinek, megkockáztatom, hogy az Audi sport fejpánt még senkinek nem állt ilyen jól mint neki. 12 évi pályafutását 1986-ban a B-csoport betiltásakor fejezte be, de időnként feltűnik kedvenc kocsijában egy-egy emlékverseny erejéig, ahol még mindig pokoli gyors...
Tegnap szóba került Omm szerelője Zircen, aki mint sokan mások a településen történetesen az Aschenbrenner nevet viseli. Ekkor mondtam azt, (természetesen tréfából), hogy Omm nem biztos, hogy ismeri, de megnyugtatott, hogy tudja kiről van szó. Pedig nem a szomszédban lakik. Innentől én a dolgot lezártnak tartottam, míg meg nem pillantottam egy levelet a postaládámban, amelynek tárgyában a poszt címe áll, és Geri olvasó írta.
Szia! Ki az az Asi? És miért kell ismerni? Hello. Geri
Nos, kedves Geri, nem tudom, hogy olvasol e S-blogot, de ha megengeded akkor itt válaszolok néhány kérdésedre. Asi, alias Aschenbrenner György raliversenyző, a Veszprém megyei Zirc városában született, azóta is ott él a Bakony szívében. 36 éves, 96 97 (köszi Kari)óta versenyzik és Veszprém megyében nincs olyan kisgyerek aki ne akarná megnézni "az Asit" a Veszprém Rally-n. Gyakorlatilag miatta élt tovább a bakonyi betyárkultusz, mikor jogsit szerzett minden rendőr álma volt, hogy elkapja, többször el is vették a jogsiját, hamar hhíre ment, hogy ügyes és iszonyatosan gyors. Az egyes Golfját az egész Bakony ismerte, tudták, ha jön, akkor valószínüleg nem gyökketővel. Itt egy rövid idézet a saját honlapjáról, amelyben akkori időkről olvashatunk:
Asi szinte tananyaggá vált Veszprém megyében, a hatóság mindenképpen tetten akarta érni, amint vezetői engedély nélkül autózik. 10-15 autós üldözésben volt része ebben az időszakban, de sohasem sikerült elkapniuk. Volt hogy éjszaka kénytelen volt az autóban kinn aludni az erdőben, mert őrá várva minden Zircre vezető utat lezárt a rendőrség.
Hát ő Asi. A Rallyzást egy TDI Golf pilótájaként kezdte, ami nem tipikus rallygép, de még ezzel is sikeres volt. A Veszprém megyei Miklulás Rallyn (minden év December elején) is nagyot villantott, két első osztályú Escort Cosworth tudta lenyomni. Aztán sokáig versenyzett Suzukival, amellyel az A5-ös kupa bajnoka lett. Aztán a Suzukisok nem indították a Balenot az első osztályban, így Asi beszerzett egy N/4-es Mitsubishi-t és kétszer lett vele bajnok. Aztán négy év A csoportos versenyzés után, (ahol abszolútban általán mindig mögötte volt néhány WRC) visszatér az N csoporthoz. Navigátora idén is Pikó Zsuzsi lesz, és szezonra felkészülve várják az idei első ralit Egerben. Asiról még annyit kell tudni, hogy sokan nem nézték jó szemmel, hogy gyorsabb volt náluk. Mikor más kategóriájú autóval volt gyorsabb a WRC autóknál akkor sok pilóta mocskolódni kezdett vele. De főleg a háta mögött. És ebben a meccsben eléggé partner volt a vezetőség is, úhgyhogy Asival sokszor szó szerint kibasztak, hátráltatták. Ezt azóta is a magyar ralisport legundoryítóbb lépésének tartom. Lelkük rajta. Annyi biztos, hogy Asi Veszprém megyében szinte hős, sokan ismerik, még többen szurkolnak neki. Olyan embereket is kicsábít a Veszprém rally-ra akik az életben nem mennének ki, de őt azért megnézik. Itt egy szép videó, a Veszprém megyei Nyirádon készült, ahol Asit láthatjuk versenyzni:
Hát, ideért. Külföldön nem ritka, hogy az állatabb mopedesek többszáz kilométert tesznek meg, nem kímélve sem a masinákat, sem az ülőgumóikat. Eddig idehaza nem volt ennek különösebb jelentősége, hiszen rövidebb csapatásokon kívül senki nem gondolta komolyan, hogy a magyar mopedesek csapatban túrázzanak. A magyar ember azonban olyan aki nem szarozik, nem holmi nevetséges 50 kilométeres túrában gondolkodik a szervező team, az túl könnyű lenne. Rögtön egy Budapest-Szeged távolságot kell teljesítenie a jelentkezőknek. Ha ez még nem lenne elég, akkor hozzátenném, hogy 70%-ban terepen. Terepen mopedezni hatalmas élmény, csapatban mopedezni még nagyobb.
Végigkattintottam a tervezett túra fórumát, ahol megnézegettem a jelentkezők masináit. Örömmel olvastam, hogy nagyon sokan indulnak el szoci géppel, a Simson klub és a Riga klub is képviselteti magát, de lesznek ott Babettások és nyugati vasak is, a lényeg, hogy ötven köbcenti alatti masnina legyen. Még bárki jelentkezhet, a futamot Május 10-11 körül tervezik. Érdemes eljátszani a gondolattal, hogy ebben a csapatban az amúgy 220 kilométeres utat (amiből ~150 terep) visszafelé is meg fogja tenni a csapat nagy része.
Már aki a Bamakosokhoz hasonlóan nem szabadul meg helyben a járgánytól. Egész komoly szervezést látok a dolog mögött, már szervízt megtestesítő Quad-ról és utánfutós terepjáróról is gondoskodtak az elhullott járgányok szállításához. Mindenesetre nagyon kiváncsi vagyok a végeredményre, hogy végül hányan állnak rajthoz, de arra még inkább, hogy közülük hányan érnek majd célba. Rendkívül szórakoztató lehet egy csapat hasonlóan elszánt fanatikus mopedessel egyetemben lecsattogni Szegedre, majd vissza. Sok sikert kívánok nekik, és szívesen megnéznék valamiféle összefoglalót is az eseményről.
Tegnap elolvashattátok, hogy micsoda drodidok dolgoznak az okmányirodában, illetve, hogy milyen kedves az elbírálás. Ma újabb kísérletet tettem egy egyszerű, sallang nélküli autóátírásra. Ahogy én azt gondoltam. Reggel postára elrohan, biztosítási csekk felad. Utána telefonkönyv felcsap, telefon az okmányirodába:
-Tessék, okmányiroda -Jó napot kívánok! Autót szeretnék átiratni, szeretném megkérdezni, hogy milyen papírok kellenek az ügyintézéshez. -Adásvételi, forgalmi, törzskönyv, biztosítás, eredetvizsga. -Más nem kell? -Nem. -Csak azért kérdezem, mert az előző tulajdonos hitelre vette az autót. -Törzskönyve megvan? -Igen -Akkor nem. -Köszönöm, viszonthallásra -Viszhall....
Azt ugye már meg sem említem, hogy nem köszönt, biztos nem szokás. Utána telefon az eredetvizsgáshoz, hogy vinném az autót, de sietek, nagyon. Akkor vigyem, addig keres nekem időpontot. Időpont van, egy órán belül mehetek. Sietve, futva, irány az eredetvizsgás, hátha szerencsém lesz. Amint bementem rá is ugrott a gyerek, aki egy fejlett lajhár gyorsaságával gépelt. Miután sikeresen bevitte az adatokat, kiment és kicsit körbeszaglászta a kocsit, csinált róla néhány fényképet. Aztán elkezdett a rétegvastagságmérővel tapogatni a motortében. Kérésemre végigtapizta az egész kocsit, különös alapossággal, amiből megtudtam, hogy ez a kocsi eredeti színe. Ebben eddig nem voltam biztos. A bal elejét javították, de csak a sráhányót, komolyabb sérülése nem volt. A többi helyen hozta a gyári értékeket, nem kis meglepődésemre. Miután 17000 forinttal könnyebben utamra engedett, bőgázzal érkeztem az okmányirához, htha még nincsnek ötezren. 5-8 perces parkolóhely kutatás után végül sikerült találni egyet, pont azt amit egy A6-os Audi is kinézett magának. Engem nem érdekel mekkora kopasz vagy, ide most beállok-gondoltam. Be is álltam, végül az Audis is talált helyet, és nem kopasz volt, hanem ötvenes üzletember, öltönyben, azoktól meg nem szokás megijedni. Rövid ideig ácsorogtam az információnál mire vázotlam a csajnak a teendőket, mélyre hatolhatott az input mert bólogatott. Kaptam sorszámot: ÖN ELÖTT KILENCEN VÁRKOZNAK. Hmm, anyátok. Addig befonhatom a szakállam. Két ürge feladta a harcot, így már csak heten ültek elöttem. A várakozás alatt meghallgathattam egy komplett stand up comedy-t egy mattrészeg faszi előadásában, aki új, állandó lakcímet szerett volna bejelenteni. 1500 forinttól indult a történet, valahol tizenezer körül hagytam abba a számolást. Az infópultos csaj annyi papírt írt fel szegénynek, amit hoznia kell, hogy szerintem életében nem látott annyit. De nem volt elkeseredve, annál több alkohol volt benne. Megtudtuk azt is (úgy tizenöten), hogy az élettársa nem írt szállásadói meghatalmazást, és ,hogy ez most neki nem jó. Sajnos a történet végét nem hallhattam, mert időközben az én számomat dobta ki a gép. Feltűntek az ismerős arcok, akikhez annyi jártam korábban. Mindenki kedvesen, mosolygósan fogadott. Pont a kedvenc ügyintézőmhöz kerültem, aki annyi mindent elintézett nekem akkoriban, ha sürgetett az idő. Na mondom, itt átírás lesz, még ma. Ha valaki képes rá akkor ő az. Adom neki a paksamétát, elveszi, és átböngészi. Szépen várakozok, a radiátor mellett, télikabátban, épp csak vörösdni kezdett a fejem mikor közbevágott:
-Opciós. -Jajj, ne. -De, ehhez bizony opciós papír kell. -Az szép. Át tudod írni? -Ismered a szabályokat, opciós törlőpapír nélkül nem írhatom át. -De a cégeseket is át szoktad. -Az más volt, akkor tudtam, hogy délutánra behozod az opcióspapírt, de ha megígéred, hogy még ma behozod akkor átírom. -Nem vagyok biztos benne, hogy a gyerek nem dobta ki. -Ilyet senki se dob ki, ez hivatalos papír. -Nana, láttam én már érdekes dolgokat. -Nem vagy egyedül vele. -Akkor elkérem tőle, ha szerencsém van megvan neki. -Kérdezd meg aztán ha megvan gyere vissza. -Reggel telefonáltam, azt miondták minden oké, vigyem a papírokat és átirjátok. -Na, az infopult, azt hagyjuk.
Miután elköszöntem és leléptem rögtön felhívtam a srácot, aki megnyugtatott, hogy "valahol" megvan neki. Személyes átvétel lesz, még ígért nekem maradék festéket is, olyat, amivel a lökhárítót színre fújták neki, ha neadjisten javítani kell. Újabb elkúrt órák várnak tehát rám az okmányirodában, ahova legközelebb sátrat is viszek, hátha ott kell aludnom. Amúgy nem akar valaki egy "hivatali szopatás" blogot indítani? Szerintem imádná a nép. Ja a történetből nem derül ki, hogy átrirattam e. Végül nem, mert nem akartam az ügyintéző csajt szarba keverni, emlékezve arra, hogy a sráccal semmi nem ment simán. Szóval lesz újabb kör, majd megírom.
Valahol mélyen mindig sejtettem, hogy az okmányirodákban és a közhivatalokban kizárólag droidok dolgoznak, külön felvételi alapkövetelmény az ügyek akadályoztatása és a keszekuszaság. Na meg az sem árt, ha tudunk olyan szabályokra és törvényekre is hivatkozni amit az átlag honpolgár nem ismer, többnyire csak azért nem, mert évente 5-6 alkalommal kényszeríti a sors a hivatalba, két fázis között meg úgyis összekutyulják az egészet. Persze, el lehet olvasni a Magyar Közlönyt, de azt olvasgassa akinek Imre az anyja. Isteni dolog az okmányiroda, tényleg. Emberi sorsok peregnek le az ügyét elintézni kívánó nép elött, néha egész mulatságos a kiabálás, amit a népes családdal érkező hiperpigmentált arcok rendeznek.
De a mai más volt. Sehol egy kis móka, ráadásul hétfő van, gondolatban még a közalkalmazott is az ágy, és a kávé között van. Ilyenkor gyakorlatilag lehetlen bármit elintézni. Pénteken is, ám akkor nem a hozzáállással van a gond, az ok prózaibb: AZ OKMÁNYIRODA PÉNTEKEN ZÁRVA VAN! Istenem, hát kell nekik az az egy nap lazítás, mikor be tudják hozni a sok késében lévő munkájukat, hogy a hétvégét teljes lelki nyugalommal várják, és hétfőn kezdődhessen minden az elejéről. Van az úgy, hogy az ember vesz egy autót. Mondjuk azért mert már nem szeret buszozni, mert elege van az akciónyugdíjasokkal és fiatal suttyókkal folytatott kézitusában ami minden buszmegállóban vár rá. Mentségemre legyen mondva, a műfaj mesterének mondanak. Egyik barátom rám is aggatta a "tömegközlekedés Bruce Willis-e" kifejezést, ami nem tudom mennyire állja meg a helyét, mindenestere kétségteleül nagy traveller vagyok. Az ember ha már autót vesz ugy, akkor általában azért veszi, hogy használja is, idővel. A használat megkezédse elött ugye van egy olyan gyönyörű dolog, hogy átiratás.
Ez egy mondatban annyit jelent: Ha autóra volt pénzed akkor jól lehúzunk, különféle módokon, és ennek is örülj mert máshol még több. Tetszik érteni? Több tízerer forintot kirántanak az ember zsebéből egy jól irányzott húzással, az ember fizethet köbcentinként 18 forintot (jelen esetben) az APEH-nek, és még örül ha utána nem kezdenek el turkálni a zsebében. A másik gyönyörűség az eredetvizsga, ami 17000 forintnyi SEMMI.
Befizeted aztán kapsz egy darab sajtpapírt, hogy nem kezdted el átütögetni az alvázszámot meg a motorkódot. Kvázi tolvajnak néznek. Sebaj, ez a mi országunk, kell is valami különben mindenki nagyobb motorral járna mint amennyi után adót fizet. ( Én is.) Aztán lenyeletik veled a forgalmi törzsköny kombótizenkétezres díját. A mai napig nem tudom mi kerül azon a zöld szaron hatezer forintba. Sebaj. Szóval az átlag honpolgár megjelenik, még eredetvizsga és biztosításkötés elött az okmányirodában, hogy kérjen két üres csekket amit fel tud adni, hogy ne kelljen annyit sorba állni mikor a biztosítással, az adásvételivel és az eredetvizsgával jön és bizakodik, hogy néhány órás idegtépő várakozás után végre átírják azt a nyomorult autóját.
Legalábbis én így terveztem. De egy hatalmas hülye vagyok, mert elfelejtettem, hogy ez nem Ausztria, hanem drága szép hazánk ahol a te kurva anyádat, mert fizetnél. Mindent az adózókért szemlélet, ugyebár. Rövid, másfél órás sorbanállást követően az információs pultnál lévő hölgynek vázolom, milyen elképzeléseim vannak, de ő határozottan félbeszakít, és közli, hogy ezt így nem lehet, hozzam be az eredetvizsgát, az adásvételit meg a biztosítást, akkor majd ad kettő BIANKÓ csekket amit feladhatok. Egyébként nem. Mit hitt? Hogy, lottómilliárdos vagyok és titokban fel akarok adni kétszáz millát az APEH-nek? Miért nem jó neki ha azt a két szelvényt hozom vissza ami ad(na), történetesen befizetve? A válasz kurta volt: Mert ezt így szokás. Ó. Értem. Tehát így szokás. Ezzel minden el van rendezve.
A történetben az a mókás, hogy az ember reggel szépen beballag a biztosítóhoz, köt egy kötelezőt, aztán elmegy eredetvizsgáztatni, ahol ha szerencséje van nem röhögik körbe, "mit akar itt? Két hétig nincs szabad időpont ." címszóval, aztán ott kap egy csekket, amivel elmegy a Postára, feladja, odadja a szelvényt az eredetvizsgásnak, aztán ha szerencsénk van, mondom HA szerencsénk van akkor,meg is csinálják gond nélkül. Aztán az összes paklival elmegy az okmányirodába sorba állni, (mert időpontot ugye nem adnak) hogy adhassnak kettő biankó csekket amivel elmehet a Postára megint ,hogy feladhassa. Ezek után ismét beáll a sorba mint a birka, újabb laza két óra, ha nincsnek sokan, aztán talán kap egy sorszámot, ha jó a hangulatuk az ügyintézőknek, akkor nem kötnek bele az adásvételiben a megfolyt tinta miatt "nehezen olvasható" dátumba, aztán talán, ismétlem TALÁN átírják azt a nyomorult autót. Persze ha időközben nem fagy le az egész rendszerük. Akkor sajnos bukta van. Mehet újra a sor elejére. Majd másnap természetesen. Nem háborodtam volna fel ezen ennyire, ha már túl lennék az egészen, de sajnos még az átiratás elöttem áll. Isten irgalmazzon nekem!
Ezek után tessék nyugodtan lehülyézni az amerikaiakat, ahol ez a művelet kb 25 percet vesz igénybe, és a töredékébe kerül. De nem kívánom magaunknak az amerikai törvényeket, mert akkor mindenki szabadon jutna fegyverhez, gynítom nem kevesen rendeznének vérbalettet egy-egy ilyen jól sikerült ügyintézés után..
Winkler japán tuningos posztja után itt van valami, ami kicsit ingergazdagabb mint a felfelé nyúló kipufogók és a bokából amputáló lökhárítók. A nem annyira távoli keleten is pihenni küldték kicsit a jóizlést, és szabadon engedhette a képzeletét minden sufnidizájner. Azt kell mondjam: csodás. Ennyire pihent és szórakoztató autókat az ember itthon sajnos nem lát, bár van aki kezdi őket behozni.
Kellemes, tavaszias délután, ketten terpeszkedünk a kocsiban, a piros lámpa elött. Mindössze egy sáv, senki nem siet, igazából forgalom sincs. Mellettünk teljesen üres a kanyarodósáv. Senki nem akart balra menni. Időközben beesett Jaszkari Béla alanyi sufnituner egy ótvarul széthajtott Vectrával, sötétített ablakok, még sötétebb sofőrrel, sportauspuff, undorítóan szar hanggal. Eddig még oké, mindenki úgy járatja le magát ahogy akarja. Rögtön beáll a kanyarodóba, rögtön meg is jegyzi a haver, hogy ez tuti nem fog kanyarodni, ki akar lőni. Ezt én is könnyen beláttam, mikor komoly túráztatásba kezdett.
-Beengedjük? -Kérdezi a kocsi megfontolt sofőrje -Engedd, mert úgyis mindjárt beérünk a városba, hadd legyen jó napja a baromnak.
Zöldre vált a lámpa, a csávó döf egy baromi recsegős karót, és elkezdi nyomni. És örül magának, hogy lenyomott két lúzert akik nem akartak versenyezni vele. Gyorsabb nem volt, városban simán felvette ő is a normális tempót, de amit művelt azt rossz volt nézni. Elöször egy zebrán átsétáló srácot vasalt ki kishíján, igaz a gyerek is hülye volt mert lelépett egy olyan barom elé akiről láthatja, hogy nem fog megállni. Erős kikerülés, mire mi odaértünk a srác már rég a járdán volt, nem is kellett fékeznünk sem, csak kicsit elvenni a gázt. Neki sem kellett volna mást tennie. Aztán a következő szép húzását a buszmegállóban villantotta meg, mikor a buszöbölből kikanyarodó helyijárat mögött fékezett egy kockásat, otthagyott vagy negyven deka gumit, a leszálló utasok majdnem infarktust kaptak tőle. Ekkor már csak röhögtünk a hülyén, meg is lepődtünk, hogy nem csapta telibe az Ikarust, nem sok hiányzott. Ezután már csak egy jócselekedetét láttuk, mikor az egyirányú utcában balra kívánt kanyarodni, de a barom természetesen jobboldalról tette mindezt. A KRESZT csak nyomaiban ismerheti, ha van egyáltalán jogsija. Végül egy gimnáziumnál parkolt le, mi úgy ötven méterre tőle egy áruháznál. Meglepődésünkre a srác egy 17-18 év körüli idióta kis hülyegyerek, hatalmas csoda, hogy nem vágta még pofán senki, de ami késik nem múlik. Reméljük. Végül szó nélkül otthagytuk, nem láttuk értelmét tanítani, majd megtanítja az élet.
63 éves korában, váratlanul elhunyt Boyd Coddington, az édes amerikai élet megtestesítője. Sokan csak a tévésorozatból ismerik, pedig munkássága nyomot hagyott már a korai hotrod-kultúrában is. 13 évesen építette első autóját, egy Chevrolet kisteherautót, ezzel megmutatva benne rejlő tehetséget. Idővel ő lett a kaliforniai stílus utánozhatatlan királya, olyan emberek dolgoztak a keze alatt mint Chip Foose, aki mára amerika egyik leghíresebb autóépítője és dizájnere lett vagy Jesse James, akinek a neve szintén ismerősen csenghet az egyedi vasak kedvelőinek. Boyd Coddingtont szakmailag mindenki elismerte, egy virágzó vállalatot, hatalmas céget épített fel az álmai köré. Világszerte fiatal építők tucatjai kilincseltek azért, hogy gyakornokként elleshessenek néhány fogást a mestertől. A műsort látva, gyakran üdítő volt ránézni, hogy a sok vérprofi újoncot rutinból alázza a nagy öreg. Sokan megmosolyogták mikor szerszámot ragadott, bár szakmai hozzáértését senki nem vonta kétségbe. Többen támadták modora miatt, a show ideje alatt több ember repült Boyd vállalatától mint amennyit az átlag néző ingerküszöbe elbírt volna. Csak profikkal dolgoztatott, nem tűrte a kontár munkát. Pályafutása nyomott hagyott maga után, nem élt hiába, az amerikai autóbuzik elvesztettek egy nemzeti hőst, a világ autóbuzijai pedig egy nemzetközi legendát. Olyan barátokat tudhatott maga mellett mint a hotrod rajongó Billy Gibbons és Michael Anthony.
Boyd Coddington munkássága példaértékű lehet mindenki számára, aki kicsit is kedveli az autózást, és álmokat kerget. Ő megvalósította a saját álmát, kár, hogy ilyen rövid ideig élvezhette. A napszemüveg, a szakáll, a sapka, és az utánozhatatlan Hawaii-ing mindörökké védjegye marad amerika egyik legnagyobb autóbuzijának. Isten veled, jó öreg hotrodder!
A tegnapi, nagy vihart kavart motoros posztra elég sok reagálást kaptam levélben és ugye kommentekben is. A legérdekesebb levél azonban a Kék Fény Motoros Klub nevében érkezett:
Szia scheerti!
A Kék Fény Motoros Klub nevében írunk Neked, mert nagyon tetszett a bejegyzésed, bár minden közlekedő így gondolkodna! Klubunk ahogy a neve is tükrözi azon motorozó emberekből áll egyelőre, akik munkájuk során megkülönböztető jelzéseket használnak. Célunk sok egyéb mellett a biztonságos motorozás propagálása is. Ezzel nem is akarunk terhelni, készül már a honlapunk, ott mindent leírunk majd.
Amiért megkerestünk Téged! Jelenleg az iwiwen vagyunk elérhetőek, (Kék Fény Motoros Klub)szeretnénk írásodat minden ismerősünknek, barátunknak levélben elküldeni. Mikor elkészül a honlapunk ha beleegyezel oda is felraknánk. Amennyiben regisztrálva vagy az iwiwen szívesen látnák ismerőseink között, mert szükségünk van a hozzád hasonló megfontolt emberekre!
Köszönjük, hogy levelünket elolvastad, kívánunk Neked széles utat, sok benzint és balesetmentes közlekedést!
Tisztelettel:
XXXXXXXX ny. r. őrnagy XXXXXXXX ny. r. alezredes
Tehát a Klub alakulásának célja az, hogy normális, emberközeli közlekedési kultúra alakuljon ki hazánkban, amihez nem árt az sem, ha a közlekedők több tájékoztatást kapnak. Én a magam részéről segíteni fogom a Klub munkáját, ha igény van rá, írok is néha ezt-azt. Azt hiszem senki sem tud meggyőzőbb lenni mint motoros rendőrők, akik elég sok végzetes balesetet, vagy családi tragédiát láttak ahhoz, hogy szavaiknak hitelt adjunk. Példátlan összefogás ez, nemes gondolat, reméljük nem talál süket fülrekre...
Szerencsésen megérkezett a várva-várt tavasz, a hóra mindenki rossz emlékként gondol vissza. Ilyenkor a legtöbben a természetben vannak, élvezik a korai napsütést a telken, kirándulnak, vagy épp a garázsban gondolkodnak, hogy miként varázsolják elő a vasat a téligumik és a disznópörzsölő alól. Előkerülnek a láncszettek, a frissen lepucolt vagy újrafestett idomok, felkerülnek az új gumik, az új szezonra. Ezt úgy is hívják, hogy szezonra felkészítés.
Ez jobb esetben előbb zajlik le fejben, csak aztán az utakon. Mielött a motoros magára húzza a tavaly féltő gonddal elcsomagolt, a karácsonyi bejgli áldásos tevékenységének köszönhetően összement anzúgot, érdemes lenne elgondolkodni kicsit, hogy miért nem jó az ha valaki a tavalyi porral a motoron, rögtön hajmaresztő előzésekbe kezd. Sajnos ilyenkor, a főszezon elött hónapokkal már attól hangos a média, hogy hány baleset volt az időközben benépesedett hegyi szerpentineken. Ugyanis motorozni nagyon jó, télen is, de a legjobb kelllemes tavaszi időben, mikor az ember még nem fullad meg a saját verítékében, ha bukósisakot kénytelen húzni.
A legtöbb motoros tehát óvatos próbakörrel kezdi, és a térdkoptató motorozást későbbre hegyja, hiszen kevés olyan ember van, akinek a téli uborkaszezon javítaná a reflexeit és koncentrálóképességét. Ami a legnagyobb baj, hogy mégis évről-évre hallhatja és láthatja mindenki, hogy az első napsütéses hétvégén csapatba verődve, a megengedett sebesség duplájával érkeznek az ember seggébe a bátor sportmotorosok. Ez nyáron is hatalmas felelőtlenség, pláne így tavasszal, mikor az apró mellékutak még vizesek lehetnek, és a tavaszi munkáknak köszönhetően a traktorok felhordják a szántóföldekről a sarat, ami legalább annyira csúszik mint a hó. Ezekre a dolgokra fel lehet készülni fejben is, aki ésszel tekeri a markolatot azt kevesebb eséllyel éri baleset az ilyen körülmények miatt. Tudom, felesleges ezt elmondani, hiszen hazánkban mindenki Valentino Rossi aki motorra ül, de mégis hasznos lehet néhány órán keresztül inkább csak újra ismerkedni a motorral, még akkor is ha az őszi leállításkor büszkén néztünk a tükörbe, hogy micsoda évünk volt.
Nagyon hasznosnak tartanám az autós rémületkeltő videók mellé beszúrt, harminc másodperces reklámszpotokat amelyekben elmondják, hogy mire kell ilyenkor figyelni. A motoros műsorokban is lehetne ilyen rovat, talán elolvasnák páran. És aki elolvassa, az általában tanul belőle. Elég ha csak annyit, hogy ne induljon rögtön nyolcezres fordulattal, mert egy frissen indított, hónapokat állt motornak nem tesz jót. Talán lehetne neki helyet szorítani egy-egy olyan hirdetés helyett, ahol azt reklámozzák, hogy az új modell hány lóerőt javult a tavalyihoz képest, mennyivel jobbak a fékek, és mennyire hatékony a csillapítása. Talán megérné. Az autósokat sem ártana felkészíteni, egy rövid hír erejéig a tévében/rádióban, hogy figyeljenek fokozottabban a motorosokra, mert előbújtak a téli menedékükből. Ha csak 1 baleset megelőzhető lenne egy ilyen kapmánnyal, akkor már megérte a dolog. Agresszív, mindent figyelmen kívül hagyó baromállat motorosok mindig voltak, és mindig lesznek. Nekik gyakorlatilag kár beszélni, úgysem fogadják meg az ilyen tanácsokat. Inkább azt kellene sürgetni, hogy azok, akikre lehet hatni egy-két videóval belássák, hogy még nincs itt az ideje a szabad száguldásnak.
Épp nézem a TV2 Napló című műsorát, amelyben olyan embereket mutatnak be akik a mozgáskorlátozottak számára fenntartott helyeken parkolnak, jogtalanul. Ez innen 200 km-re nyugatra teljesen elképzelhetlen, akármennyire tahó is az osztrák, egymással azért toleránsak, inkább tesz még egy kört vagy türelmesen vár egy parkolóhely megüresedésére, de a mozgáskorlátozottak helyét nem foglalja el. Német ismérőseim szerint náluk ELKÉPZELHETLEN, hogy valaki ilyet csináljon, hiszen ott egy ilyen esetben azonnal rendőrt hívan a törvénykövető állapolgár és időt nem sajnálva hajlandó még bíróságra is járni, hogy bizonyítsa igazát. Sajnos hazánkban még nem ennyire egyértlemű a helyzet. A nevetségesnek mondható 20000 forintig terjedő bírság egyáltalán nem risztja el a bliccelni vágyókat.
Bliccelés, igen. Mert ez sem jobb annál mint amikor az ember elhatározza, hogy ha szar a tömegközlekedés akkor ingyen utazik, majd fizet ha jobb lesz. Sajnos ismét osztrák példával kell előhozakodnom, bécsi útjaim alkalmával többször igénybevettem a helyi tömegközlekedést, egyszerűbb, gyorsabb mint autóval grasszálni. Nem mellesleg a bécsi tömegközlekedési eszközök nagy része tiszta akár a patyolat. Ellenőrt viszont sosem láttam. Talán azért mert mindenki vált jegyet.
Visszatérve az itthoni tahókra, úgy tapasztalom, hogy nem kell már Audi-Mercedes-BMW ahhoz, hogy valaki beleszarjon abba, hogy a másik miként fog parkolni. Sőt, legtöbb esetben átlagos, családos emberek is elkövetik ezt a vétséget. Ocsmány dolog, és mindig van valami ócska kifogás, hogy épp miért kellett neki olyan helyre parkolni. Jellemzően ezek a parkolóhelyek közel vannak a bejárathoz, ez csábíthatja az autósokat arra, hogy oda parkoljanak. Nem mellesleg jóbval szélesebbek is az átlagnál, pont azért, hogy a tolókocsit könyebb legyen ki-be szálláskor mozgatni. Tehát még a mérete is ideális egy normális bevásárláshoz. Én ha tehetem rászólok az ilyen vadbarmokra, nem érdekel, hogy gyerekkel van, vagy épp tele van a keze szatyorral. Fényképező rendszerint nincs nálam, pedig szívesen megörökítenék néhány tulkot, akik arra sem méltatják az embert, hogy elismerjék, hülyék voltak. Bunkózni többnyire nem szoktak, csak gyorsan és hangtalanul elslisszolni, de továbbra is azt mondom, hogy érdemes szólni nekik, hátha legközelebb más is szól, aztán egy harmadik is, akkor talán negyedszerre már nem foglal el olyan helyet ami nem illeti meg. Tessék bátran fotózni is a tahókat és internetre velük. A szórólapokat is nagyon tudom támogatni, kár, hogy akik rendszeresen sportot űznek az ilyesmiből azokra nem fog hatni. A legundorítóbb dolog a világon, mikor bevásárlóközpontoknál éri tetten az ember az ilyeneket. Rendszerint ugyanis azzal jönnek, hogy őket itt nem büntetheti meg senki, hiszen az az áruház magánparkolója, ők meg oda állnak ahova akarnak.Nekik hiába is magyarázzuk, hogy a bevásárlócentrumok területén is érvényes mindenkire a KRESZ. Nem véletlen vannak kinn korlátozó táblák mindenütt. A biztonsági őröktől az ember ne is várjon semmit, ők örülnek ha az emberek nem lopnak, nem csinálnak balhét és nem zabálják fel a raktárkészletet. Nem mellesleg egymást is figyelik, hátha valaki meg lehet csípni, amint épp lop valamit vagy szabályt szeg. A parkolók biztosítása nekik annyiból áll, hogy a vásárlók be és kijutását ne akadályozzák tarhálók és lehetőleg ne verjen ott tanyát egy komolyabb haléktalan csoport. Onnantól ők konkrétan beleszarnak, hogy ki- mit csinál. Én a tahó módon parkolókat úgy büntetném, hogy a hangosbemondón érthető emberi nyelven bemondanám az autó rendszámát, majd megkérném a tisztelt vásárlót, hogy azonnal hagyja el a jogtalanul igénybevett parkolóhelyet. Másnap pedig a rendőrségre küldeném a biztonsági kamera felvételeit, hogy az a minimális büntetést se úszhassák meg. Így talán lehetne velük kezdeni valamit.
Ennél is dühítőbb mikor az ember látja, hogy van mozgássérült kártya az autón, amelyet minden évben megvesznek a mozgássérültektől, vagy egyszerűen hamisítanak. Ilyenkor érdemes lenne rendőrt hívni és leellenőriztetni, hogy van e jogosultsága használni azt. Az ilyen esetekben a büntetés lehetne ugyanúgy 300000 forint mint a sebességet kétszeresen átlépők esetében. Csak ezt még talán könnyebben lenyelné a normális közlekedő.
Péter Anna mai posztjában Chris " hmm ez valami BMW lehet" Bangle aláírásáért folyik a verseny a korán kelők és a későn fekvők között. Itt a nagy lehetőség, most az autóbuzi eldöntheti, hogy kinek az aláírásáért töltene magába a megszokottnál is több koffeint:
Forrás: 
Igen, a szemfülesebb olvasók már kitalálhatták, hogy most Michéle Moutonról lesz szó. Ő volt az első nő aki megnyerte a San Remo Rally-t 1981-ben, ezzel megmutatva a kritikusoknak, hogy a nők is lehetnek igazán jó versenyzők. Később, 1985-ben a legendás Pikes Peak hegyiversenyen mindenkit maga mögé utasított ezzel ha lehet még nagyobb tiszteletet parancsolva férfitársai körében. Kortalan bálvány ő mindenkinek, megkockáztatom, hogy az Audi sport fejpánt még senkinek nem állt ilyen jól mint neki. 12 évi pályafutását 1986-ban a 
Már aki a Bamakosokhoz hasonlóan nem szabadul meg helyben a járgánytól. Egész komoly szervezést látok a dolog mögött, már szervízt megtestesítő Quad-ról és utánfutós terepjáróról is gondoskodtak az elhullott járgányok szállításához. Mindenesetre nagyon kiváncsi vagyok a végeredményre, hogy végül hányan állnak rajthoz, de arra még inkább, hogy közülük hányan érnek majd célba. Rendkívül szórakoztató lehet egy csapat hasonlóan elszánt fanatikus mopedessel egyetemben lecsattogni Szegedre, majd vissza. Sok sikert kívánok nekik, és szívesen megnéznék valamiféle összefoglalót is az eseményről.
Boyd Coddingtont szakmailag mindenki elismerte, egy virágzó vállalatot, hatalmas céget épített fel az álmai köré. Világszerte fiatal építők tucatjai kilincseltek azért, hogy gyakornokként elleshessenek néhány fogást a mestertől. A műsort látva, gyakran üdítő volt ránézni, hogy a sok vérprofi újoncot rutinból alázza a nagy öreg. Sokan megmosolyogták mikor szerszámot ragadott, bár szakmai hozzáértését senki nem vonta kétségbe. Többen támadták modora miatt, a show ideje alatt több ember repült Boyd vállalatától mint amennyit az átlag néző ingerküszöbe elbírt volna. Csak profikkal dolgoztatott, nem tűrte a kontár munkát. Pályafutása nyomott hagyott maga után, nem élt hiába, az amerikai autóbuzik elvesztettek egy nemzeti hőst, a világ autóbuzijai pedig egy nemzetközi legendát. Olyan barátokat tudhatott maga mellett mint a hotrod rajongó Billy Gibbons és Michael Anthony.
